Biohacking

A mentális egészségünk egyik legérdekesebb aspektusa, hogy nem csak az agyunk állapota befolyásolja – a bélrendszerünk is kulcsszerepet játszik benne. Valójában a szerotonin, a hangulatunkért felelős neurotranszmitter több mint 90%-a a bélben termelődik. Ez a bél-agy kapcsolat olyan erős, hogy az orvosok egyre inkább a bélrendszer állapotára összpontosítanak a mentális problémák kezelésében.

A kutatások azt mutatják, hogy azok, akik étrendjükben sok feldolgozott élelmiszert fogyasztanak, 33%-kal nagyobb valószínűséggel szenvednek depresszióban, mint azok, akik tápanyagban gazdag, teljes értékű ételeket fogyasztanak. Ez túlmutat a betegségek megelőzésén: a bélrendszer egészségének javítása képes pozitívan befolyásolni a hangulatunkat, növelni a mentális tisztaságot, sőt, erősíteni érzelmi ellenállóképességünket is.

Az öregedés egyik legérdekesebb és legintenzívebben kutatott területe a sejtek szintjén zajló energia- és anyagcsere-folyamatok, melyek középpontjában egy kulcsfontosságú molekula, a NAD+ (nikotinamid-adenin-dinukleotid) áll. A NAD+ szintje az életkor előrehaladtával drámaian csökken, ami számos öregedéssel kapcsolatos probléma forrása, beleértve a mitokondriális funkciók romlását, a DNS-javító mechanizmusok gyengülését és a sejtek energiaellátásának zavarából eredő fáradtságot.

Az utóbbi években nagy hangsúlyt kaptak az olyan NAD+ előanyagok, mint például az NMN (nikotinamid-mononukleotid) és az NR (nikotinamid-ribozid), amelyek kiegészítése hatásosan növelik a NAD+ szintet a sejtekben, hozzájárulva az öregedési folyamatok lassításához.

Azonban egy másik, ígéretes megközelítés is létezik a NAD+ szint fenntartására, amely nem a pótlásra, hanem a NAD+ szint megőrzésére fókuszál a CD38 blokkolásán keresztül. A CD38 egy olyan enzim, amely lebontja a NAD+-t, így gátlása megakadályozhatja a NAD+ jelentős veszteségét.

Az mTOR egy olyan létfontosságú sejtfolyamat, amely központi szerepet játszik az öregedés szabályozásában és egészségünk megőrzésében. A modern életmód, amelyet jellemzően a magas kalóriatartalmú ételek és az ülő életmód határoz meg, gyakran az mTOR útvonal folyamatos aktiválódásához vezet a szervezetben.
Ez azt jelenti, hogy a sejtek állandóan növekedési és osztódási üzemmódban működnek, ami hosszú távon felgyorsíthatja az öregedési folyamatokat és olyan anyagcserezavarokat idézhet elő, mint az elhízás, az inzulinrezisztencia és a krónikus gyulladásos állapotok, amelyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a rák kockázatát.
Az mTOR működésének szabályozása kulcsfontosságú az öregedés lassítása és az általános egészségünk érdekében. Az optimális egyensúly érdekében fontos, hogy odafigyeljünk étrendünkre, csökkentsük a kalóriabevitelt, és beépítsünk rendszeres testmozgást az életünkbe.

Az AMPK (adenozin-monofoszfát-aktivált protein-kináz) egy enzim, amely kulcsszerepet játszik a sejtek energiafelhasználásának szabályozásában, és az öregedési folyamatok lassításában. Aktiválása nemcsak az immunrendszer működését támogatja és növeli az energiaszintet, hanem serkenti a zsír lebontását, elősegíti a sejtek megújulását, és csökkenti a krónikus gyulladásokat.

Az AMPK aktiválása különösen fontos az öregedés lassítása szempontjából, mivel javítja a mitokondriumok működését és serkenti az autofágiát, azaz azt a sejtfelújító folyamatot, amely során a sérült sejtek újrahasznosulnak.

A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és az AMPK-aktiváló kiegészítők alkalmazása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megőrizd fiatalos energiádat, csökkentsd a krónikus betegségek kockázatát, és támogasd a hosszú, egészséges élettartamot.

A zabot hosszú ideje népszerűsítik, mint egy egészséges reggeli opciót, gyakran kiemelve magas rosttartalmát. Azonban az újabb kutatások arra utalnak, hogy a zab nem olyan előnyös, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

Bár a zabkása ízletes és tápláló reggelinek számít, rendszeres fogyasztásával a szervezet folyamatosan ki van téve kis mennyiségű, de káros anyagoknak, amelyek hosszú távon károsíthatják az egészséget.

Az agyunk az egyik legenergiaigényesebb szervünk, amely a testtömegünk mindössze 2%-át teszi ki, mégis a napi energiánk 20%-át felhasználja. De honnan származik ez az energia?

A mai felgyorsult világban egyre fontosabbá válik, hogy olyan módszereket találjunk, amelyekkel maximalizálhatjuk a produktivitásunkat és javíthatjuk az általános jólétünket. Ha csak néhány stratégiai módosítást vezetsz be a napod kezdésében, jelentősen növelheted az energiaszintedet, élesítheted a fókuszodat, és pozitív alapot teremthetsz a nap hátralévő részének.
A sikeres biohacking titka a kis, fenntartható változtatásokban rejlik, amelyek könnyedén beilleszthetők az életstílusodba. Ezek az apró lépések idővel mélyrehatóan alakíthatják át az életedet, segítve abban, hogy energikusabb, fókuszáltabb és felkészültebb legyél a mindennapi kihívásokkal szemben.

A víz az élet alapvető forrása, amely nélkül a túlélés lehetetlen lenne. Ez az egyszerű, mégis rendkívül fontos molekula minden egyes sejtünk működéséhez elengedhetetlen, hiszen biztosítja a biológiai folyamatok zavartalan működését. A megfelelő vízfogyasztás nemcsak az egészség megőrzésének kulcsa, hanem a dehidratáció súlyos következményeinek elkerülésében is alapvető szerepet játszik.

Testünk folyamatosan jelzi, mire van szüksége – figyeljünk ezekre a jelekre, és gondoskodjunk arról, hogy vízbevitelünk mindig egyensúlyban legyen, így megőrizhetjük hidratáltságunkat és vitalitásunkat.

A böjt egy ősi gyakorlat, amelyet a történelem során szinte minden kultúrában alkalmaztak a test tisztítására, a mentális tisztaság fokozására és a spirituális élmények elmélyítésére.

Az utóbbi évtizedekben a modern tudomány is felfedezte a böjt potenciális egészségügyi előnyeit, és számos kutatás igazolta, hogy a háromnapos böjt jelentős hatással lehet a szervezet működésére. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, hogyan működik a háromnapos böjt, milyen élettani folyamatokat indít el a szervezetben, és hogyan segíthet a hosszú távú egészség megőrzésében.

A mai világban, amikor a krónikus betegségek egyre inkább elterjednek, érdemes elgondolkodni azon, hogy étrendünk milyen szerepet játszik ezek kialakulásában. Az egyik jelentős tényező ebben a folyamatban a magolajok – különösen az iparilag feldolgozott magolajok – fogyasztása. Ezek az olajok rendkívül magasak omega-6 zsírsavakban, különösen linolsavban, amelyek az utóbbi évek kutatásai szerint jelentős mértékben hozzájárulhatnak a krónikus betegségek kialakulásához.

A magolajok elkerülése és az egészséges zsírok beépítése az étrendbe hosszú távon jelentős hatással lehet az egészségünkre. Ha odafigyelünk arra, hogy milyen olajokat használunk a mindennapi életben, és tudatosan választjuk meg étrendünk zsírsavtartalmát, jelentősen csökkenthetjük a krónikus betegségek kockázatát, és elősegíthetjük a hosszú, egészséges életet.

A cirkadián ritmus egy alapvető biológiai folyamat, amely a szervezet belső órájaként működik, szabályozva, mikor érezzük magunkat ébernek, illetve mikor leszünk álmosak. Ez a 24 órás ciklus természetes ingerek, például a fény és a hőmérséklet hatására alakul ki, és befolyásolja a napi életritmusunkat. Amikor életmódunkat összehangoljuk ezzel a természetes biológiai órával, az számos előnnyel járhat az egészségünk, a teljesítőképességünk és az alvásunk minősége szempontjából.

A gyulladás a szervezet természetes védekező mechanizmusa, amely sérülések vagy fertőzések ellen nyújt védelmet. Azonban a gyulladás krónikussá válhat, ha a szervezet folyamatosan harcban áll a mindennapi stresszorokkal, mint a rossz táplálkozás, a mozgáshiány, a környezeti toxinok, vagy éppen a tartós stressz. A krónikus gyulladás számos súlyos betegség, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az autoimmun rendellenességek hátterében állhat. Az egészséges életmód fenntartása és a gyulladás hatékony kezelése kulcsfontosságú az általános jóllét és hosszú élettartam szempontjából.

Az ízületeink egészségének fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy életünk során megőrizzük mozgékonyságunkat, függetlenségünket és általános életminőségünket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan tarthatjuk fenn ízületeink egészségét különböző módszerekkel, beleértve a testmozgást, étrendet, étrend-kiegészítőket és életmódbeli változtatásokat.

Az utóbbi években a Sirtfood diéta jelentős érdeklődést váltott ki, különösen azért, mert olyan hírességek, mint Adele, nyilvánosan megosztották tapasztalataikat és fogyásukat ezzel az étrenddel, illetve a diéta különlegessége, hogy megengedi a vörösbor és a csokoládé fogyasztását is. Megalkotói azt állítják, hogy a „sirtuin ételek” kulcsszerepet játszanak a zsírvesztés és a betegségek megelőzésében, és hangsúlyozzák, hogy nem egy múló divatról van szó. Azonban az egészségügyi szakértők figyelmeztetnek, hogy ez a diéta nem biztos, hogy megfelel az elvárásoknak, sőt, akár káros is lehet.

Az alábbi cikkben átfogó áttekintést nyújtunk, mi is ez a diéta, mi a tudományos háttere, és érdemes-e kipróbálni.

A közismert mondás szerint, ami nem öl meg, az megerősít. Valóban, egy bizonyos mértékig a stressz elősegítheti a szervezet egészségét és alkalmazkodó képességét azáltal, hogy serkenti a sejtek stresszválaszát, amit hormézisnek nevezünk. A növények is hasonlóképpen reagálnak: stresszes körülmények között számos egészségre kedvező vegyületet és kémiai származékot állítanak elő. A szőlőből rezveratrolt, a fűzfából aszpirint nyerhetünk ki.

A xenohormézis olyan folyamatot jelöl, amely során egy "idegen" szervezet stresszreakciója előnyös vegyületeket állít elő, amelyek jótékony hatással vannak egy másik szervezetre. Ez a kifejezés leggyakrabban arra a képességre utal, amelyet bizonyos növények mutatnak: stresszhelyzetben olyan anyagokat termelnek, amelyek segítenek az őket fogyasztó szervezeteknek abban, hogy jobban tűrjék a stresszt.

Előzd meg az öregedést és a krónikus betegségeket azáltal, hogy megismered és támogatod tested természetes tisztítófolyamatait! A böjt, a kalóriabevitel csökkentése, valamint bizonyos kulcsfontosságú tápanyagok, mint a spermidin és a glükózamin, csodákat tehetnek a sejtjeiddel. Kíváncsi vagy, hogyan? Olvasd el cikkünket, ahol lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan aktiválhatod ezt a létfontosságú folyamatot.

Az öregedés egyetemes kihívást jelent a tudomány számára, a hosszú életet kutató tudósok pedig egyre inkább arra a következtetésre jutnak, hogy az öregedés nem feltétlenül elkerülhetetlen folyamat, hanem alakítható és irányítható.

A cikk a Longevity Biotech Fellowship (LBF) vízióját mutatja be. Az LBF egy innovatív közösség, amely tudósokat, mérnököket és befektetőket egyesít, akik az élettartam radikális meghosszabbítására törekvő biotechnológiai projekteken dolgoznak. Közös céljuk, hogy az élet hosszának korlátlan növelése megvalósítható legyen.

A kezdeményezés arra törekszik, hogy a legmodernebb technológia alkalmazásával maximalizálja az emberi élettartamot, felhasználva három fő stratégiát:

• Biosztázis, vagyis a test megőrzése
• A test genetikai módosítása
• Pótlás: a test teljes cseréje

Az inflammaging szó az inflammation (gyulladás) és az aging (öregedés) szavak kombinációja, a kifejezés egy olyan gyulladásos folyamatra utal, amely az idős korra jellemző. Ez a mechanizmus negatívan befolyásolja az általános egészségi állapotunkat, így akadálya lehet a hosszú és minőségi életnek. Így ennek felismerése és megértése, komolyan hozzájárulhat az öregedési folyamatok hatékonyabb kezeléséhez és az időskori betegségek megelőzéséhez.

A bélrendszer egészségére nem feltétlenül egy adott étel típus a legártalmasabb, hanem az abban található bizonyos adalékanyagok. Számos krónikus betegség egyre gyakoribb előfordulása összefüggésbe hozható az élelmiszer-emulgeálószerek globális felhasználásának növekedésével.

Az alvás életünk elengedhetetlen része. Mára már bebizonyosodott, alvás nélkül sok  fontos élettani funkción egyáltalán nem is működne, mint az immunrendszer, a hormonrendszer, a szív- és érrendszer működése vagy az olyan agyi funkciók, mint az észlelés és a tanulás. Az alvásmegvonás azt jelenti, hogy kockáztatod azoknak a mechanizmusoknak a működését, amelyek lehetővé teszik, hogy akár elolvasd és megértsd ezt a cikket.

Ha csak a statisztikai adatokat nézzük: „Azok, akik éjszakánként kevesebb mint 5 órát alszanak, kétszeresére növelik a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halál kockázatát.”

A hosszú élet iránti törekvés nem új jelenség az emberiség történetében. Az évszázadok során az emberek mindig is keresték az élet meghosszabbításának módjait, legyen szó a fiatalság forrásának legendájáról vagy az alkimisták kutatásaikról. Az élettartam, vagyis egy egyén életének hossza, egy összetett fogalom, amelyet genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők befolyásolnak. Ezeknek a tényezőknek a megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek nemcsak meghosszabbítják élettartamunkat, hanem javítják életminőségünket is.

A cikkünkben ezeket a tényezőket vizsgáljuk meg részletesebben, és praktikus tippeket adunk arra vonatkozóan, hogyan érhetjük el a hosszabb és egészségesebb életet.

A mitokondriumokat gyakran a sejtjeink erőműveiként emlegetjük, így kulcsfontosságú szerepet játszanak testünk energiaellátásában. De vajon milyen kapcsolatban állnak az öregedéssel és a hosszú élettartammal? És létezik-e mód arra, hogy megerősítsük a mitokondriumainkat?

Az egészségünk megőrzése sokszor egyszerűbb, mint gondolnánk, gyakran a legkézenfekvőbb megoldások hozzák a legnagyobb változást. Az alvás alapvető szükségletünk, ami létfontosságú az egészségünk és jólétünk szempontjából. Mindannyian hallhattuk már, hogy milyen fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés, mégis gyakran hajlamosak vagyunk alábecsülni a jelentőségét.

Az öregedés elkerülhetetlen és nem módosítható jellegének korábbi felfogása helyett ma már a várható élettartam, és talán még inkább az egészséges évek számának növelésének lehetősége áll a kutatások középpontjában. A szaunázás kiemelkedik, mint egy lehetséges eszköz az élettartam és az egészséges évek számának növelésére. A hőben való fürdés, a test megtisztítása és gyógyítása céljából, ősi szokás, melyet évezredek óta megfigyelhetünk a világ számos kultúrájában. A szaunázás a magas hőmérsékletű (45 °C feletti) környezetben való rövid távú, passzív kitettséget jelenti. Ez a kitettség enyhe hipertermiát vált ki, azaz növeli a test maghőmérsékletét.

Az autofágia (angolul: autophagy) egy sejtszintű folyamat, amely a saját felesleges, sérült, vagy elavult alkotóelemeit bontja le és hasznosítja újra. Görög eredetű szó, jelentése "önmagát evő". 2016-ban Yoshinori Ohsumi japán sejtbiológus Nobel díjat kapott a felfedezéséért. A folyamat elengedhetetlen a sejtek normális működéséhez és számos biológiai folyamatban vesz részt. Ezenkívül a betegségeket okozó baktériumokat és vírusokat is elpusztítja, amelyek károsíthatják a sejteket.

Hatékonysága azonban az életkorral csökken, melyben közrejátszik a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód is. Ez azt jelenti, hogy a sejtek tisztítása lelassul, ami felgyorsítja az öregedést és a krónikus betegségek fokozott kockázatát.

Előtt-utóbb mindenki szembesülünk azzal, hogy elkezdődött az öregedési folyamat. Minden ember különböző, így nincs konkrét időpontja, azonban kimutatható ezzel kapcsolatban egy testünkben lezajló folyamat. Tulajdonképpen egy fordulópontra vezető vissza, ekkor a szervezetünk CD38 és NAD+ aránya megváltozik. Ahogy telnek az éveink, szervezetünk NAD+ szintje fokozatosan csökken, mellyel párhuzamosan nő a CD38 enzim aktivitása.

A testmozgás két legfontosabb előnye, hogy csökkenti bizonyos betegségek kockázatát és növeli az élettartamot. A rendszeres fizikai aktivitás hatékonyan csökkenti a korai halálozás kockázatát a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők körében. Az életmódbeli változtatások, mint a mérsékelt testmozgás és a diéta, csökkentik a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A rutinszerű fizikai aktivitás bizonyos rákos megbetegedések, előfordulási gyakoriságának csökkenésével jár.

Számtalan cikk és tanulmány született már a cukorfogyasztás és annak egészségügyi kockázatai közötti összefüggésekről, különösen az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kontextusában. Azonban kevés hangsúlyt kap az a kérdés, hogy a cukor milyen hatással van bőrünk állapotára és öregedési folyamataira. Pedig a táplálkozás, ezen belül is a cukorbevitel, jelentős szerepet játszik a bőr egészségében és a fiatalos megjelenésének megőrzésében.

A táplálkozás és egészség témakörében kevés olyan téma akad, amely annyira megosztó és vitatott lenne, mint a feldolgozott élelmiszerek kérdése. A magas cukor-, só-, és adalékanyag-tartalmuk, valamint a mesterséges ízfokozók és tartósítószerek használata mind olyan érvek, amelyeket a kritikusok előszeretettel hoznak fel. És bár kétségkívül igaz, hogy számos feldolgozott termék fogyasztása nem ajánlott, el kell ismernünk: a technológia és az élelmiszer-tudomány fejlődése révén ma már léteznek olyan kivételek, amelyek megkérdőjelezik ezt a széles körben elfogadott nézetet.

A kulcsenzimek közötti összefüggés megértése nélkülözhetetlen az öregedési folyamatok befolyásolása szempontjából. Megfelelő szabályozásukkal elősegítjük testünk optimális működését, így hozzájárulunk egészségünk fenntartásához és az öregedési folyamatok lassításához.

A nikotinamid-adenin-dinukleotid, ismertebb nevén NAD+, megtalálható az emberi test minden sejtjében. Számos olyan funkciót lát el, amelyek az egészséges sejtek fenntartásához szükségesek, és kulcsszerepet játszik a DNS-javításban. NAD+ nélkül az élet nem létezne. Mennyisége az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken: 50 éves korunkra körülbelül a felére csökken, ami számos betegség és funkcióromlás kialakulásához vezethet.

AMPK (adenozin-monofoszfát-aktivált protein kináz, angolul: Adenosine monophosphate-activated protein kinase) egy kulcsfontosságú enzim, melynek legfontosabb funkciója az energiaegyensúly és az anyagcsere szabályozása.

A sirtuinok kulcsfontosságú enzimek, amelyek az öregedés, az anyagcsere és a sejtek túlélésének szabályozásában vesznek részt. Az emberi testben hét különböző sirtuin található, SIRT1-től SIRT7-ig terjedően, melyek mindegyike eltérő funkciókat lát el. Az enzimek aktivitásához NAD+ molekula jelenléte elengedhetetlen.

Az mTOR (mammalian target of rapamycin) a sejtnövekedés fő szabályozója, mely létfontosságú szerepet játszik az öregedésben, a növekedésben, az anyagcserében és a betegségekben.

A böjtölés (angolul: fasting) szó szerint azt jelenti, hogy tartózkodunk az ételtől és az italtól egy meghatározott időszakon keresztül. Így nem azt szabályozzuk, hogy mit együnk, hanem mikor együnk.

A kalóriakorlátozás (caloric restriction, CR) egy táplálkozási megközelítés, amely a kalória- és energiabevitel csökkentésén alapul, miközben a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok és egyéb esszenciális összetevők megfelelő bevitele biztosított. A kalóriakorlátozás célja, hogy javítsa az egészséget és lassítsa az öregedési folyamatokat.