Sinclair neve mára szinte egyet jelent a hosszú élet tudományával. A Harvard Orvostudományi Egyetem professzora, a Paul F. Glenn Öregedéstudományi Kutatóközpont társigazgatója, több mint 170 tudományos közlemény és 50 szabadalom szerzője. Sinclair világhírnevét az öregedés biológiai okainak feltárásáért és a folyamat visszafordítására irányuló kutatásaiért szerezte – különösen a sirtuin gének, a rezveratrol, valamint a NAD+ szintet befolyásoló molekulák vizsgálata révén.
Dr. David A. Sinclair kutatásai rávilágítottak két különösen ígéretes molekula – a resveratrol és a NAD+ – szerepére az öregedés lassításában, a sejtek megújulásában és az egészség fenntartásában. Ebben a cikkben áttekintjük, miért tekinti Sinclair ezeket a vegyületeket kulcsfontosságúnak, hogyan működnek a szervezetben, és milyen lehetőségek rejlenek bennük az öregedés elleni harcban .
Az Egyesült Államok Táplálkozási Irányelvek Bizottságának (U.S. Dietary Guidelines Committee) legutóbbi állásfoglalása szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek közvetlenül hozzájárulnának az elhízáshoz.
Dr. Paul Saladino, a neves orvos és táplálkozástudományi szakértő, részletesen kifejtette véleményét arról, hogy a kalóriák közötti különbségek igenis számítanak, különösen a feldolgozott és feldolgozatlan ételek közötti különbségek vizsgálatakor. Dr. Saladino szerint a fenti állásfoglalás erősen félrevezető, és úgy véli, hogy ez a kijelentés veszélyes is lehet, mivel legitimálhatja az ultra-feldolgozott élelmiszerek széleskörű fogyasztását, és még nagyobb teret adhat ezeknek az ételeknek az amerikaiak étrendjében.
Dr. Nayan Patel az elmúlt 15 évben a glutation kutatására összpontosított. Dr. Patel kiemeli, hogy bár a szabad gyökök termelődése biológiánk elkerülhetetlen része és hozzájárul az öregedéshez, az öregedés ütemét befolyásolhatjuk azáltal, hogy hatékonyabban semlegesítjük ezeket a szabad gyököket olyan kiemelkedő antioxidánsokkal, mint például a glutation.
Úgy véli, hogy a glutation szintünk növelésével erősíthetjük a szervezet védekező mechanizmusait az oxidatív stressz káros hatásainak csökkentésére, ami végső soron az egészségesebb öregedést segíti elő.
Dr. Darren Candow professzor fő kutatási területei közé tartozik a testmozgás, a táplálkozás és az öregedés. Az általa vezetett Aging Muscle and Bone Health Laboratory jelenlegi kutatásai a kreatin-monohidrátra és az ellenállásos edzésre összpontosítanak, melyek fontos szerepet játszanak az izom, a csont és az agy egészségének és funkciójának javításában.
Candow professzor határozottan a kreatin-monohidrát használatát javasolja mindenki számára, és hangsúlyozza, hogy a beviteli dózist egyénileg kell meghatározni.
Dr. Fahy egy olyan kísérletet irányított, amelyben a résztvevők két hormonból és a metformin nevű cukorbetegség elleni gyógyszerből álló koktélt kaptak injekcióban, hogy újraaktiválják a csecsemőmirigyük működését.
Az egyéves kezelés után a résztvevők biológiai életkora jelentősen csökkent, és a szervezetük gyulladási szintje is a felére esett vissza.
Dr. Fahy beszámolt egy másik új anyagról is, amelynek részleteit nem árulta el, de elmondása szerint mindössze 90 napos alkalmazás után hat évvel csökkentette az életkorát.
Dr. Peter Attia, az Early Medical alapítója, amelynek célja a páciensek élettartamának meghosszabbítása és egészségük minőségének javítása. Ő a „The Drive” című podcast házigazdája, amely az egészség és orvostudomány témakörében az egyik legnépszerűbb. Emellett ő a New York Times bestseller lista első helyén álló, Outlive: The Science and Art of Longevity (magyarul: Végigélni) című könyv szerzője is.
Valter Longo egy elismert olasz-amerikai biokémikus, a gerontológia és a biológiai tudományok professzora, a Dél-Kaliforniai Egyetem Hosszú Élettartam Intézetének igazgatója. "The Longevity Diet" című könyvével vált ismertté, amelyben a böjt, valamint az étrend hosszú élettartamra gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatásait mutatja be.
Az "Örök Ifjúság Zónáinak," vagy más néven a "Kék Zónák" (Blue Zones) titkait kutatva, ahol az emberek szokatlanul hosszú életet élnek, Longo azt vizsgálta, hogyan befolyásolhatják a böjtöt utánzó speciális diéták az öregedési folyamatot, és miként csökkenthetik az életkorral összefüggő betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a neurodegeneratív rendellenességek kockázatát. Kutatásainak eredményeként kifejlesztette a "böjtöt utánzó diétát" (továbbiakban: FMD, angolul: Fasting-Mimicking Diet), más néven látszatböjtöt, amelynek célja, hogy a böjt előnyeit biztosítsa anélkül, hogy teljesen le kellene mondani az ételekről.
Valter Longo a geriátriai orvoslás egyik legismertebb kutatója, 2018-ban a Time Magazine az egészségügy területén az 50 legbefolyásosabb ember közé választotta. Az FMD kutatása évtizedes adatelemzésen alapul. Munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a böjt ne csak rítusokkal, hanem a bizonyítékokon alapuló orvoslással is összefüggésbe hozható legyen.
Peter Attia egy interjúban megosztotta gondolatait arról, hogyan tudjuk megőrizni és javítani testi és mentális egészségünket az élet különböző szakaszaiban. Részletesen beszélt arról, milyen gyakorlatokkal, szokásokkal és életmódbeli változtatásokkal érhetjük el, hogy minden évtizedben a lehető legjobb formánkat hozzuk. A tippek segítenek abban, hogy hosszú távon is megőrizzük egészségünket és vitalitásunkat.
Dr. Peter Attia, az Early Medical alapítója, amelynek célja a páciensek élettartamának meghosszabbítása és egészségük minőségének javítása. Ő a „The Drive” című podcast házigazdája, amely az egészség és orvostudomány témakörében az egyik legnépszerűbb. Emellett ő a New York Times bestseller lista első helyén álló, Outlive: The Science and Art of Longevity (magyarul: Végigélni) című könyv szerzője is.
A "hosszú élet" génjei nemcsak a maximális élettartamot képesek meghosszabítani, hanem segítségükkel az egészségünket is képesek vagyunk megőrizni. Ezek a gének egyfajta megfigyelőhálózatot alkotnak a szervezetünkben, fehérjéket és vegyi anyagokat juttatva a véráramba kommunikálnak egymással a sejtek szintjén, figyelik és reagálnak arra, hogy mit eszünk, mennyit mozgunk és melyik napszakban járunk éppen. Szólnak, hogy húzzuk meg magunkat, ha nehezebbre fordulnak a dolgok, és a körülmények javulásával közlik azt is, ha növekedhetünk.
