A resveratrol hatása a kognitív teljesítményre menopauza után
Egy 2 éves randomizált, kettős vak, placebo kontroll csoportos kísérletben a resveratrol hatását vizsgálták kutatók menopauzán átesett nők kognitív teljesítményével kapcsolatban. A résztvevők naponta kétszer 75mg Veri-te™ transz-resveratrolt szedtek (reggel és este), vagy placebot kaptak tizenkét hónapon keresztül.
Bevezető:
A demencia és az agyi érrendszeri betegségek nagyobb kockázattal járnak idősebb nők esetében, részben a menopauza utáni ösztrogénszint csökkenésének köszönhetően. Az ösztrogénnek számos kulcsfontosságú szerepe van a szervezetben, például a memória megőrzésében és a csontok egészségének fenntartásában.
A menopauza utáni ösztrogénszint csökkenése káros hatásokkal jár ezen területeken, valamint negatívan befolyásolja a mikrokeringést is, ami az erek merevségéhez vezet. Az artériák csökkent alkalmazkodóképessége hozzájárul a kognitív teljesítmény romlásához. Ezeket a folyamatokat figyelembe véve a következő tanulmány a resveratrol hatását vizsgálta.
Mi is az a resveratrol?
A rezveratrol egy polifenol vegyület, amely számos növényben megtalálható, leginkább a szőlőben, valamint a diófélékben, bogyós gyümölcsökben és egyéb növényekben. A szőlőben a rezveratrol főleg a Botrytis cinerea (szürkepenész) fertőzés hatására alakul ki a gyümölcshéjban (a gyümölcshúsban ritkábban), ami miatt a vörösborokban magasabb a rezveratrol tartalom, mint a fehérborokban.
A Veri-te™ transz-resverat
A piacon kapható resveratrol tartalmú készítmények általában kínai eredetűek, amit az ártéri japánkeserűfűből (Fallopia japonica, Polygonum japonica) vonnak ki. A molekula kinyerése a növényből egyszerű és olcsó, így nem meglepő, hogy számos gyártó támaszkodik erre a folyamatra. Az olcsó előállításnak azonban ára van, a növény termesztése során ugyanis rovarírtót használnak, így a végtermék is tartalmaz káros anyagokat. Ezenkívül a szárítási eljárás során gyakran kerül a végtermékbe PAH (policiklusos aromás szénhidrogén), mely potenciálisan rákkeltő anyag.
A Veri-te™ resveratrol a svájci Evolva cég szabadalma. Ez egy innovatív biotechnológiai eljárás, mely során élesztőből állítják elő a resveratrolt. Az eljárásnak köszönhetően a végtermék ultratiszta és nem tartalmaz semmilyen káros molekulát.
A vizsgálat:
A vizsgálatban 125 menopauzán túli, 45-85 év közötti nő vett részt. A résztvevők naponta kétszer 75 mg Veri-te™ transz-resveratrolt szedtek (reggel és este), vagy placebot kaptak tizenkét hónapon keresztül.
A csoportokhoz történő hozzárendelés véletlenszerű (randomizált) módon zajlott. Ezt követően további tizenkét hónapig folytatódott a kezelés, de megcserélt adagolással. Ez azt jelentette, hogy aki az első évben resveratrolt kapott, a második évben placebot, és fordítva. Egyik résztvevő sem tudta, hogy éppen resveratrolt vagy placebot kap-e. A teljes megfigyelési időszak így 24 hónap volt.
A vizsgálatokat a 12. és 24. hónap végén végezték. A tanulmány végén a résztvevő nők eredményeit összehasonlították saját korábbi adataikkal a különbségek megállapítása érdekében. A kutatók a következő paramétereket vizsgálták:
- kognitív teljesítmény;
- agyi véráramlás sebessége és az agyi erek reaktivitása;
- különböző kardiometabolikus markerek.
Eredmények:
A kutatók a kognitív teljesítményt különböző neuropszichológiai tesztekkel mérték. A résztvevő nők a tanulmány kezdetén, az első tizenkét hónap után, valamint a kétéves tanulmány végén töltötték ki a teszteket. Összességében, a resveratrolt szedő nők körében 33%-os javulást tapasztaltak az általános kognitív teljesítményben. Egyes altesztekben még ennél is nagyobb javulás volt megfigyelhető, például egy munkamemóriát vizsgáló tesztben (Forward Spatial Span Test) 208%-os növekedést észleltek.
A második vizsgált terület az agyi véráramlás sebessége és az agyi érrendszer reaktivitása volt, amit ultrahanggal mértek. Itt a resveratrol csoportban 8%-os javulást mutattak ki az átlagos véráramlás sebességében, továbbá 12%-os javulás volt megfigyelhető az agyi érrendszer CO2-túlterhelésre adott reakcióképességében. Összességében a neurovaszkuláris csatolás 7%-os növekedését figyelték meg a resveratrol hatására, szemben a placeboval. Ez azt sugallja, hogy több vér áramlik azokba az agyterületekbe, ahol fokozott neuronális aktivitás van.
Végül a kutatók különböző kardiometabolikus markereket is vizsgáltak. Ezek közé tartozott a szisztolés és diasztolés vérnyomás, az éhgyomri vércukor, az inzulin és a vérlipidek (koleszterin, HDL, LDL) mérése. Ebben a csoportban 9%-os csökkenést észleltek az inzulin szintjében, miközben a glükóz szintje változatlan maradt, ami javult inzulinérzékenységet jelez. A vérnyomás és a vérlipidek esetében nem tapasztaltak jelentős különbségeket.
Összefoglalás
A mentális teljesítmény terén a resveratrol jelentős javulást mutatott a vizsgált kognitív területeken. Az életkori tanulmányok szerint bizonyos kognitív területek évente csökkennek, ennek fényében a tanulmányban mért javulás klinikailag jelentősnek tekinthető, hiszen a resveratrol lassítja ezt a folyamatot.
Továbbá, bizonyítékok utalnak arra, hogy a resveratrol növelheti a sejtek inzulinérzékenységét, így potenciálisan lassíthatja a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.
A tanulmány során alkalmazott 2x75mg resveratrol adagot nem lehet a szokásos étrenddel ebben a mennyiségben bevinni. A legmagasabb koncentrációkat a szőlőhéjakban találták, ahol a tartalom 50 és 400 mikrogramm között mozog grammonként. A vörösbor esetében, a használt szőlőfajtától függően, az értékek 0,1 és 14 mg/L között változnak. Így a tanulmányban használt resveratrol mennyiség körülbelül 3-27 liter vörösbornak, vagy nagyjából 50 kg szőlőhéjnak felel meg naponta.
A tanulmányban részt vett nők 88%-a jelezte, hogy a tanulmány befejezése után is valószínűleg folytatja a resveratrol-kiegészítést.
Forrás:
Zaw, Jay Jay Thaung, Peter RC Howe, and Rachel HX Wong. "Long-term effects of resveratrol on cognition, cerebrovascular function and cardio-metabolic markers in postmenopausal women: a 24-month randomised, double-blind, placebo-controlled, crossover study." Clinical Nutrition 40.3 (2021): 820-829. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2020.08.025