Dr. Paul Saladino: Nem minden kalória egyenlő
Az Egyesült Államok Táplálkozási Irányelvek Bizottságának (U.S. Dietary Guidelines Committee) legutóbbi állásfoglalása szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek közvetlenül hozzájárulnának az elhízáshoz.
Dr. Paul Saladino, a neves orvos és táplálkozástudományi szakértő, részletesen kifejtette véleményét arról, hogy a kalóriák közötti különbségek igenis számítanak, különösen a feldolgozott és feldolgozatlan ételek közötti különbségek vizsgálatakor. Dr. Saladino szerint a fenti állásfoglalás erősen félrevezető, és úgy véli, hogy ez a kijelentés veszélyes is lehet, mivel legitimálhatja az ultra-feldolgozott élelmiszerek széleskörű fogyasztását, és még nagyobb teret adhat ezeknek az ételeknek az amerikaiak étrendjében.
Dr. Saladino kiemeli, hogy az amerikaiak körében tapasztalható magas elhízási arány nagymértékben összefügg az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásával. Az „egy kalória egyenlő egy kalóriával” elmélet, amely szerint a kalóriák típusa nem számít, csak a bevitt mennyiség, leegyszerűsíti a táplálkozástudomány bonyolult kérdéseit, és figyelmen kívül hagyja a különböző ételek eltérő hatásait az anyagcserére, a hormonokra és a jóllakottság érzésére.
A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszereket fogyasztók átlagosan napi 500 kalóriával többet visznek be, mint azok, akik feldolgozatlan ételeket esznek. Ez a többlet kalória hosszú távon súlygyarapodáshoz vezet, ami tovább súlyosbítja az elhízás problémáját. A feldolgozott élelmiszerek ráadásul nemcsak több kalóriát tartalmaznak, hanem olyan összetevőket is, amelyek negatívan befolyásolják a hormonális egyensúlyt és fokozzák az éhségérzetet, ami további túlevéshez vezethet.
Az Egyesült Államok Táplálkozási Irányelvek Bizottságának legutóbbi állásfoglalása szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek közvetlenül hozzájárulnának az elhízáshoz. Dr. Saladino azonban úgy véli, hogy ez a kijelentés veszélyes lehet, mivel legitimálhatja az ultra-feldolgozott élelmiszerek széleskörű fogyasztását, és még nagyobb teret adhat ezeknek az ételeknek az amerikaiak étrendjében. Ez különösen aggasztó, tekintve, hogy ezek az élelmiszerek nemcsak kevesebb tápanyagot tartalmaznak, hanem több egészségkárosító összetevőt is, például oxidált olajokat és tartósítószereket. Saladino szerint az ilyen kijelentések az élelmiszeripar érdekeit szolgálhatják, különösen azokét a nagyvállalatokét, amelyek milliárdokat költenek lobbizásra, hogy ultra-feldolgozott termékeiket beépítsék a hivatalos táplálkozási irányelvekbe.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek, mint a cukros üdítők és a fánkok fogyasztása, még akkor is, ha korlátozott kalóriamennyiséget tartalmaznak, nem ugyanazt a hatást váltják ki a szervezetben, mint a természetes, tápanyagban gazdag ételek, például a steak. Habár kalóriadeficit esetén ezek az ételek fogyáshoz vezethetnek, számos negatív következményük van, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása gyorsabban éhségérzetet okoz, hormonális változásokat idéz elő, és negatívan befolyásolhatja az erek működését, valamint az alvást és a hangulatot is. Ezáltal hosszú távon egészségügyi problémákat okozhatnak, amelyeket a kalóriák egyszerű számbavételével nem lehet figyelembe venni.
Az étel minősége kulcsfontosságú az egészség megőrzésében és a hosszú távú súlykontrollban. Dr. Saladino szerint a kalóriabevitel korlátozása rövid távon működhet, de hosszú távon nem fenntartható megoldás. Ezt alátámasztja számos tanulmány, amelyek szerint a szigorú kalóriakorlátozáson alapuló diéták hosszú távon kudarcra vannak ítélve. Ennek oka az adaptív termogenezis, amely során a szervezet anyagcseréje lelassul, és a fogyás megáll, majd visszafordul.
Saladino hangsúlyozza, hogy a sikeres, hosszú távú fogyás és egészségmegőrzés kulcsa a táplálék minőségének javítása. Véleménye szerint az ultra-feldolgozott élelmiszerek helyett a természetes, feldolgozatlan állati és növényi ételek fogyasztása jelenthet megoldást. Ezek az ételek nemcsak kevesebb negatív hatással vannak a szervezetre, hanem segítenek fenntartani a jóllakottság érzését, csökkentik az éhségérzetet, és javítják az anyagcserét.
Oleinsav vs. linolsav
Dr. Saladino felhívta a figyelmet egy érdekes kísérletre, mely során a résztvevők kétféle ételt kaptak: az egyik oleinsavban gazdag volt (ez egy egyszeresen telítetlen zsír, amely főleg faggyúban és olívaolajban található), a másik pedig linolsavban gazdag (ez egy többszörösen telítetlen zsír, amely főként magolajokban, például kukorica-, repce-, napraforgó- és szójaolajban található).
A kutatás során kiderült, hogy a linolsavban gazdag étkezés magasabb ghrelin- és rezisztinszintet eredményezett a résztvevők szervezetében. A ghrelin az éhséghormon, míg a rezisztin az inzulinrezisztencia növekedésével hozható összefüggésbe. Ez arra utal, hogy a linolsavban gazdag étrend fokozhatja az éhséget és az inzulinrezisztenciát, ami hosszú távon súlyos egészségügyi következményekkel járhat.
Ez a tanulmány is rávilágít arra, hogy nem minden kalória egyenlő. Bár mindkét étel ugyanannyi kalóriát tartalmazott, a linolsavban gazdag étkezés hormonális változásokat idézett elő, amelyek éhséget és az érrendszer károsodását okozhatják. Az érelmeszesedés kialakulásáért tehát nem feltétlenül a koleszterin a felelős, hanem inkább az érfalak károsodása, amelyet az inzulinrezisztencia okoz, és amelyre a koleszterin reagál, hogy megpróbálja helyrehozni a sérüléseket. Ez a megközelítés új fénybe helyezi az olyan betegségek, mint az érelmeszesedés és az Alzheimer-kór kialakulásának mechanizmusát, ahol az amyloid plakkok jelenléte valójában a gyulladásos folyamatok következménye lehet.
Az oxidált LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szintje különösen magas lehet azoknál, akik nagy mennyiségű feldolgozott ételt és magolajakat fogyasztanak. Az oxidált LDL részt vehet az érelmeszesedés kialakulásában, mivel az oxidáció során a részecske membránja károsodik, és ez a szervezetben gyulladásos folyamatokat indíthat el. Saladino szerint, bár az LDL önmagában nem feltétlenül okoz érelmeszesedést, az oxidált LDL jelenléte jelentősen növelheti ennek kockázatát.
Az egészséges étrend, amely minimalizálja a magolajok és más ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, csökkentheti az oxidált LDL szintjét, és ezzel együtt az érelmeszesedés kockázatát is. Saladino külön kiemeli a magolajok, például a kukorica- és szójaolaj káros hatásait, amelyek jelentős mennyiségben találhatók meg a feldolgozott ételekben.
Összegzés
Dr. Paul Saladino álláspontja szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni az ételek közötti minőségi különbségeket, amikor az egészségről és a táplálkozásról beszélünk. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek elkerülése és a természetes, feldolgozatlan ételek előnyben részesítése hosszú távon hozzájárulhat az egészséges testsúly és az általános jó közérzet fenntartásához. Saladino arra buzdítja az embereket, hogy gondolják át, mit fogyasztanak, és válasszanak olyan ételeket, amelyek valóban táplálják a testüket, és elősegítik az optimális egészséget.
