Hogyan öregít a cukor?
Számtalan cikk és tanulmány született már a cukorfogyasztás és annak egészségügyi kockázatai közötti összefüggésekről, különösen az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kontextusában. Azonban kevés hangsúlyt kap az a kérdés, hogy a cukor milyen hatással van bőrünk állapotára és öregedési folyamataira. Pedig a táplálkozás, ezen belül is a cukorbevitel, jelentős szerepet játszik a bőr egészségében és a fiatalos megjelenésének megőrzésében.
A cukorbevitel következtében úgynevezett AGE-molekulák (Advanced Glycation Endproduct = Megnövekedett Glikációs Végtermék) keletkeznek. Rengeteg káros hatás tulajdonítható az AGE-molekuláknak, azonban a bőrünk öregedésének szempontjából a fehérjékkel való kapcsolata különösen fontos. A fehérjékhez, mint például a kollagén, mely alapvető eleme a bőrünknek, a cukormolekulák szinte ragasztóként kötődnek. Amikor tehát cukrot fogyasztunk, egy része hozzákötődik a kollagénhez és AGE-molekulák keletkeznek, így bőrünk sérül, ami ráncok kialakulásához vezet.
Átlagos cukorfogyasztással a kollagén alapú AGE-molekulák megjelenése először 20 éves korban figyelhető meg, mely évente kb. 3,7%-os felhalmozódási sebességgel, 80 éves korban már 30-50%-os szintet ér el. Az öregedés szempontjából tehát minél több AGE molekula van a szervezetünkben, annál idősebbnek nézünk ki.
Glikáció
Glikációnak azt a biokémiai folyamatot nevezzük, amikor egy cukormolekula a szervezetben lévő számos anyaghoz kötődik, mely során AGE (Advanced Glycation Endproduct = Megnövekedett Glikációs Végtermék) molekulák keletkeznek. Az AGE-k különösen a fehérjék esetében problémásak, mivel hozzájárulnak a sejtek károsodásához és az öregedési folyamatokhoz.
AGE- molekulák(Advanced Glycation Endproduct = Megnövekedett Glikációs Végtermék)
A fehérjék – mint például a kollagén – alapvető elemei a bőrünknek. Amikor cukrot fogyasztunk, ezekhez a fehérjékhez a cukor szinte ragasztóként kötődik. Ezek a folyamatok azt eredményezik, hogy az egymáshoz kötődő kollagén molekulák között fokozatosan kialakul egy tartós, kereszthálós kapcsolat, mely miatt a bőr végül elveszti rugalmasságát. Az egészséges kollagénszálak egymásra épülnek, így rugalmasak maradnak.
Átlagos cukorfogyasztással a kollagén alapú AGE-molekulák megjelenése először 20 éves korban figyelhető meg, mely évente kb. 3,7%-os felhalmozódási sebességgel, 80 éves korban már 30-50%-os szintet ér el. Az öregedés szempontjából tehát minél több AGE molekula van a szervezetünkben, annál idősebbnek nézünk ki.
A sérült fehérjék azonban nem csak a bőrt érintik, károsítják az erek falát is, ami az erek merevségéhez és rugalmatlanságához vezet, növelve a magas vérnyomás és egyéb szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezen kívül krónikus gyulladást is okozhatnak, ami szintén öregedéshez és kapcsolódó betegségekhez vezet.
Mit tehetünk a glikáció ellen?
A legkézenfekvőbb megoldás, ha teljesen kihagyjuk a cukrot az életünkből.
Antioxidáns, vagy fémkelátképző tulajdonságokkal rendelkező anyagok antiglikációs hatással is rendelkezhetnek, további ígéretes vegyületek a természetesen előforduló flavonoidok (pl. kvercetin) között találhatók. A karnozin kettős szerepet tölthet be a cukor okozta károk enyhítésére és felszámolására. Egyrészt hozzátapad a cukormolekulákhoz, megakadályozva, hogy azok a fehérjékhez kötődjenek. Másrészt antioxidáns és fémkelátképző tulajdonságokkal is rendelkezik, melyek következtében gátolhatja a glikációt, vagyis az AGE molekulák képződését.
Mi is a karnozin?
1900-ban W. Gulewitsch biokémikus egy jelentős mennyiségű anyagot fedezett fel a szarvasmarhák vázizomzatában. Ezt az anyagot karnozinnak nevezte el a „caro” vagy „carnis” (latinul: hús) szó után. 1918-ban azonosították dipeptidként. Az karnozin (más néven β-alanyl-l-histidine) egy dipeptid molekula, amely a béta-alaninból és a hisztidinből áll. Főként a szívizom- és vázizomzatban, valamint az agyban található meg nagyobb koncentrációban, de kisebb mennyiségben a szervezet többi részén is jelen van. Normál étrendünkben is megtalálható a karnozin, főleg állati eredetű termékekből származik. A legnagyobb mennyiségben a csirkehúsban, pulykában és tonhalban található meg.
Koncentrációja az életkor előrehaladtával csökken. Számos bizonyíték utal arra, hogy az emlősfajok várható élettartama és az izmok karnozin koncentrációja között összefüggés áll fenn. Az emberi izom karnozintartalma (20-30 mM) hússzor magasabb, mint az egereké, tízszerese a nyulakénak és háromszorosa a tehenekének, és ezek a különbségek összhangban állnak az egyes fajok eltérő élettartamával.
Források
- Carnosine and the processes of ageing. Alan R. Hipkiss, Estifanos Baye, Barbora de Courten. Link a tanulmányhoz.
- Carnosine: A Versatile Antioxidant and Antiglycating Agent. V. Prakash Reddy, Matthew R. Garrett, George Perry, and Mark A. Smith. Link a tanulmányhoz.
- Advanced glycation end products. Paraskevi Gkogkolou and Markus Böhm. Link a tanulmányhoz.
