Karnozin hatása

A karnozine

• Csökkenti cukormolekulák általi pusztítást, vagyis gátolja a glikációt.
• Megfiatalítja az elöregedett sejteket, kondicionálja a bőrt, bőrfiatalító hatású.
• Keláthatás: megköti a mérgező fémeket, reakcióba lép a mérgező melléktermékekkel, és eltávolítja azokat a szervezetből.
• Megakadályozza a telomerek kopását: a telomerek a kromoszómáinak végén lévő védőkupakok, amelyek idővel lerövidülnek, a lerövidült telomerek az öregedés jelei.

A karnozin nem csupán az öregedés jeleit halványítja, hanem új életet ad a bőrsejteknek. Amikor az öregedésgátlásra gondolunk, gyakran a legújabb bőrápoló termékek kerülnek előtérbe. Bár sokan hajlandóak vagyunk nagy összegeket költeni ígéretes krémekre, a valódi változás gyakran elmarad, vagy csak átmeneti. A valódi ragyogás belülről fakad, ne hanyagoljuk el a belső ápolás erejét és lehetőségeit!

További hatásai

• sportteljesítmény fokozása;
• antioxidáns hatás;
• gyulladáscsökkentő;
• neuroprotektív.

Mi is az L-karnozin?

1900-ban W. Gulewitsch biokémikus egy jelentős mennyiségű anyagot fedezett fel a szarvasmarhák vázizomzatában. Ezt az anyagot karnozinnak nevezte el a „caro” vagy „carnis” (latinul: hús) szó után. 1918-ban azonosították dipeptidként. Az L-karnozin (más néven egyszerűen karnozin vagy β-alanyl-l-histidine) egy dipeptid molekula, amely a béta-alaninból és a hisztidinből áll. Főként a szívizom- és vázizomzatban, valamint az agyban található meg nagyobb koncentrációban, de kisebb mennyiségben a szervezet többi részén is jelen van. Koncentrációja az életkor előrehaladtával csökken.

Számos bizonyíték utal arra, hogy az emlősfajok várható élettartama és az izmok karnozin koncentrációja között összefüggés áll fenn. Az emberi izom karnozintartalma (20-30 mM) hússzor magasabb, mint az egereké, tízszerese a nyulakénak és háromszorosa a tehenekének, és ezek a különbségek összhangban állnak az egyes fajok eltérő élettartamával.

Normál étrendünkben is megtalálható a karnozin, főleg állati eredetű termékekből származik. A legnagyobb mennyiségben a csirkehúsban, pulykában és tonhalban található meg.

Glikáció gátlása

A világ legelterjedtebb édesítőszere a cukor, amelynek egészségtelen hatásai köztudottak. Azonban kevésbé ismert a glikáció néven ismert folyamat. Ez egy biokémiai reakció, amely során a cukor molekulák a szervezetben lévő számos anyaghoz kötődnek, a fehérjéktől a zsírokon át a DNS-ig. Az így létrejött molekulákat „Advanced Glycation Endproducts”-nak, vagy röviden AGE-nak nevezik. Az AGE-k különösen a fehérjék esetében problémásak, mivel hozzájárulnak a sejtek károsodásához és az öregedési folyamatokhoz.

A magas cukorfogyasztás következtében a bőr is gyorsabban öregszik. Ennek oka, hogy a fehérjék – mint például a kollagén és az elasztin – alapvető elemei a bőrünknek, csontjainknak és ereinknek. Amikor cukrot fogyasztunk, ezek a fehérjék elveszítik rugalmasságukat és sérülnek, ami ráncok kialakulásához vezet. Az öregedés szempontjából tehát minél több AGE van a szervezetünkben, annál idősebbnek tekinthetők vagyunk.

A sérült fehérjék azonban nem csak a bőrt érintik. Károsítják az erek falát is, ami az erek merevségéhez és rugalmatlanságához vezet, növelve a magas vérnyomás és egyéb szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezen kívül krónikus gyulladást is okozhatnak, ami szintén öregedéshez és kapcsolódó betegségekhez vezet.

Az L-karnozin képes megakadályozni ezt a folyamatot. Reakcióba lép a cukormolekulákkal, megakadályozva, hogy azok a fehérjékhez kötődjenek. Így az L-karnozin segít megőrizni a fehérjék normál szerkezetét és funkcióját, lassítva az öregedési folyamatokat.

Sportteljesítmény fokozása

Tekintettel arra, hogy az L-karnozin a szívizom és az izomszövetekben található meg, a sporttal kapcsolatos előnyös tulajdonságai miatt már felfigyelt a fittneszipar, ugyanis:

• csökkenti az izmok túlsavasodását,
• meghosszabbítja a teljesítményt.

Tulajdonképpen egy szivacsként működik, amely felszívja az izomösszehúzódás savas végtermékeit edzés közben. Ez megóvja az izmokat a túlfáradtságtól, erősíti működésüket és megelőzi az esetleges erőkiesést.

Antioxidáns hatás

Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek megkötik és semlegesítik a szabad gyököket. A szabad gyökök instabil elektronszerkezetük miatt reaktívak, és károsítják a sejteket, a fehérjéket, a lipideket és a DNS-t. Amikor a szabad gyökök mennyisége meghaladja a szervezet antioxidáns kapacitását, az oxidatív stressz állapota alakul ki. Az oxidatív stressz azt jelenti, hogy a szabad gyökök túlsúlyba kerülnek, ami károsodást okoz a sejtekben és a szövetekben. Hosszú távon az oxidatív stressz számos betegség kialakulásához vezethet, például szív- és érrendszeri betegségekhez, rákhoz és neurodegeneratív betegségekhez. Az L-karnozin:

• Erős antioxidáns, ami képes semlegesíteni a szervezetben keletkező szabad gyököket.
• Segít megelőzni a lipid-peroxidációt, amely egy olyan folyamat, amikor a szabad gyökök a sejtek lipidmembránjait támadják, ami további sejtkárosodást és gyulladást okoz.

Gyulladáscsökkentő

A gyulladás természetes biológiai válaszreakció, amely segít a szervezetnek a fertőzésekkel és a sérülésekkel szembeni védekezésben. Azonban a krónikus gyulladás hosszú távon káros, és számos betegség, például a szív- és érrendszeri betegségek, az ízületi gyulladás és a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát növeli.

• csökkenti a krónikus gyulladást azáltal, hogy semlegesíti azokat a molekulákat és sejteket, amelyek a gyulladás kialakulását okozzák;
• csökkenti a citokin termelődését, ezáltal csökkenti a gyulladásos választ;
• csökkenti a gyulladásos sejtek számának.

Neuroprotektív

A neurodegeneratív betegségek olyan állapotok, melyekben az idegsejtek progresszív károsodása és pusztulása következik be, ami az agy működésének hanyatlásához vezet. Ezek a betegségek, mint például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, jelentősen befolyásolják az érintett egyének várható élettartamát. A betegségek előrehaladása gyakran jár kognitív, motoros és egyéb neurológiai funkciók elvesztésével, ami korlátozza az érintettek önállóságát és életminőségét.

• semlegesíti a szabad gyököket és megakadályozza a fehérjék glikációját, amelyek mind hozzájárulnak a sejtkárosodáshoz és az agysejtek pusztulásához.
• csökkenteni a béta-amiloid plakkok kialakulását, amelyek az Alzheimer-kór egyik fő jellemzője.

Karnozin szedése

Az általunk fogyasztott ételekben gyakran nem található meg a kívánt mennyiségű karnozin, amely napi bevitelét tekintve mindössze 50-250 mg között mozog, függően az étrendtől. Mivel főként állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, a vegetáriánus vagy vegán étrenddel ez a mennyiség még tovább csökkenhet. Szakértők szerint az optimális hatás eléréséhez napi 500-3500 mg karnozinra van szükség.

A karnozin por formájában vízben oldódik, így nem szükséges étkezéshez kötni a bevitelét. A kutatások szerint a napi 1 gramm bevitel hosszú távon biztonságosnak tekinthető.

A karnozin mellékhatásai:

A karnozinnak nincs ismert mellékhatása.

Források:

• Carnosine and the processes of ageing. Alan R. Hipkiss, Estifanos Baye, Barbora de Courten. Link a tanulmányhoz.
• Carnosine, the anti-ageing, anti-oxidant dipeptide, may react with protein carbonyl groups. A R Hipkiss, C Brownson, M J Carrier. Link a tanulmányhoz.
• Carnosine, a protective, anti-ageing peptide? Alan R Hipkiss. Link a tanulmányhoz.
• Carnosine: A Versatile Antioxidant and Antiglycating Agent. V. Prakash Reddy, Matthew R. Garrett, George Perry, and Mark A. Smith. Link a tanulmányhoz.